Christian Boltanski, a Grand Palais installáció sorozatában
vissza a tartalomjegyzékhez
Helyspecifikus installációk
Boltanski a Grand Palais-ban
Több külföldi múzeum vagy kiállítótér minden évben újabb és
újabb lélegzetelállító projekttel rukkol elő. A felkért művészek a térhez
igazodva találnak ki nagyszabású installációkat.
A londoni Tate Modernben – a 2000-es nyitás óta – évente
egy-egy meghívott művész a saját elképzelései szerint alakítja át a belső
hangár terét. Jelenleg Miroslaw Balka installációját lehet megtekinteni, de az
elmúlt tíz év alatt többek között Rachel Witheread, Louise Bourgeois, Anish
Kapoor, Olafur Eliasson és Carsten Holler munkáját is láthattuk itt. A felkért
művész az Unilever cégcsoport támogatásával valósítja meg terveit a 35 méter
magas és 152 méter hosszú térben. Az eredmény mindig lenyűgöző, a látogatók
is részesei a műnek, melyet meg lehet tapintani, körbe
lehet járni, melyben el lehet veszni.
A csatorna túloldalán, a párizsi Grand Palais immár három
éve, hasonlóan a Tate Modernhez, évente
egy művésznek ad lehetőséget a tér átalakítására a Monumenta elnevezésű projekt kapcsán, melynek egyik fő célja, hogy
minél szélesebb körben elérhetővé tegye a kortárs művészetet.
Anselm Kiefer (2007) és Richard Serra (2008) után idén a
franciák nagy installációművésze, Boltanski állított ki a Monumentán. A helyszín a Grand Palais: az 1900-as világkiállításra
épített, vasszerkezetű, üvegtetős épület 13 500 m²-es alapterületű, 45 méter
magas és 200 méter hosszú. A Grand Palais nem múzeum, hanem egy szabadon
felhasználható tér, mely igen sokféle rendezvénynek ad otthont (FIAC,
Antikvitás Szalonja, koncertek stb.).
Boltanski francia koncepcióművész, a ’70-es évektől vált
ismertté. Munkáinak központi témája a kollektív emlékezet létrehozása, az
individuum és a tömeg közti kapcsolat, az
elmúlás és a halál. Installációihoz rendszerint ismeretlen
emberek portréit használja, valamint
ruhákat, vasat, fényeket.
A Grand Palais-ban elhelyezett művének címe franciául Personnes, melynek egyaránt ismert
’senki’ és ’emberek’ (’személyek’) jelentése is.
Részlet. A cikk és a fotók teljes egészében a Szellemkép 2010/1. számában láthatók.