Szellemkép Szabadiskola | Kiállítások






















Kortárs magyar fotográfia 2001 - vissza az kiállításhoz

Kortárs magyar fotográia 2001.
Pécs, 2001. szeptember 14-15-16.

A Pécsi Galériában, 2001. szept. 14-én 17 órkor elhangzó, a  rendezvénysorozat megnyitójának szövegvázlata

Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!

Megtiszteltetés, hogy a Magyar Fotómûvészek Szövetsége elnökeként megnyithatom a Kortárs magyar fotográfia rendezvénysorozatát. Harminc éve fûznek baráti szálak, mûvészi-szakmai kapcsolatok ehhez az európai szellemiségû városhoz, nem kell tehát udvariaskodnom, felesleges tiszteletköröket tennem, hogy a lényegre térjek: itt és most a magyar fotográfia történetének fontos eseménye zajlik. Egy olyan esemény, amely a kiállítások bezárásával, a szimpozium befejezésével nem felejtõdik el, nem hull ki az emlékezetünkbõl. A Kortárs magyar fotográfia, amelynek története 1995-re nyúlik vissza, ma már az egész magyar fotográfia történetének fontos része. Nemcsak egy szelete, darabja, hanem folyamatosan alakítója is. Hat éve, hogy a fotóklub a város kulturális intézményeinek bevonásával megrendezi ezt a seregszemlét, teret adva mindazon fotómûvészeti áramlatoknak, csoportosulásoknak, kiemelkedõ szerzõk bemutatkozásának, olyan alkotások megjelentetésének, melyek a kor fotográfiájában kitüntetõ szerepet játszanak, s amelyek vélhetõen nyomot hagyhatnak a magyar és egyetemes fotómûvészetben. Az akkor elkezdõdött rendezvénysorozat immár hagyományosan, kétévenként – a Fotóhónappal váltakozva – kerül megrendezésre. Mindig színvonalas, egyedi tervezésû katalógus kísérte, az eseményeket rögzítendõ, bemutatandó céllal. A kiállítások igen nagy látogatottsága, az országos szakmai és sajtóvisszhangja egyértelmûen a sikeres programot bizonyítja. Színvonalában, szellemiségében és megjelenésében a folytonosság, folyamatosság, az értékõrzés és -teremtés jellemzi. Progresszivitásával, elõremutató jellegével bizonyos körökben indulatokat, ellenérzést vált ki, ugyanakkor szimpoziumok és találkozók megszervezésével párbeszédet indít el a különbözõ érdekeltségû csoportok között. Külföldrõl is egyre nagyobb érdeklõdés kíséri, ezáltal a magyar fotográfia nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódását segíti.
Az elsõ, 1995. szeptemberi rendezvény katalógusában a „Fotográfus hószínû bársony ködmönben” címû bevezetõ írás, amelyet a Mecseki Fotóklub jegyzett, már pontosan jelezte a szándékot: A rendezvény ugyan nem adhat minden tekintetben átfogó képet az élõ magyar fotómûvészet egészérõl, de felvillantja a legfontosabb irányzatokat, válogatást ad a hazai fotográfia meghatározó egyéniségeinek és csoportosulásainak munkáiból. Ezáltal valamiféle állapotot tükröztet arról, hol is tart ma a vizuális kultúrának ez a szelete, bevonulva, ha csak rövid idõre is, Pécs város neves múzeumaiba, képtáraiba és galériáiba, Victor Vasarely, Martyn Ferenc és Csontvári Kosztka Tivadar képeinek társaságába, jelezve talán azt, hogy egy vidéki magyar városban is polgárjogot nyerhet a fotó a mûvészetek között.
A második, az 1997-es folytatja a felvállalt – és mondjuk meg õszintén, sokak által támadott és vitatott -  irányt, hogy érzékenyen reagál az aktuális fotómûvészeti kérdésekre, vállalja a gondolkodást képviselõ fotográfusok illetve csoportok bemutatását, jelzi a képzõmûvészeti és fotográfiai mû közötti határvonalak laza voltát, és azt, hogy más minõségbe való átcsúszás szinte észrevétlenül és természetes módon megy végbe az elektronika és számítástechnika rejtelmes világába.
A harmadik, az 1999-es – nem sokkal a 2. Országos Fotóhetek után – a percenként milliónyival szaporodó fotográfia hatalmas tengerében fellelhetõ kis szigetecskékbõl azt a nyolcat-tízet mutatja be, amely az egész, némi túlzással, a mindenség felé mutat.
Ha megnézzük és összevetjük a négy rendezvénysorozat programjait, számbavesszük a kiállító mûvészeket és csoportokat, akkor igazolódik az a folyamatos építkezés, amelyet már említettem. A magyar fotográfia elõremutató, kísérletezõ és merészebb vállalkozásokra is képes stílusirányzatai, alkotói szándékokai jelennek meg a gazdag palettán, a dokumentarista, riportfotótól a digitális printekig sokféle egyéni és közös színt képviselve, és láttatva az elmozdulásokat, csoportmozgásokat, a csoportokból kiváló erõteljes egyéni megjelenéseket, és olykor a visszahúzódásokat, a még erõteljes színek eltûnését is.
Helyhiány miatt lehetetlen mindenkit felsorolni, de állíthatom, hogy az itt kiállítók, újonnan bemutatkozók és évrõl-évre visszatérõk nemcsak a kortárs irányzatok erõteljes képviselõi, hanem a teljes magyar fotográfia számontartott alkotói, csoportosulásai, szellemi mûhelyei. Kerekes Gábor, Bozsó András, Török László, Benkõ Imre, Herendi Péter, Szilágyi Lenke, Tóth György, Barta Zsolt-Péter, Farkas Jama, Minyó Szert Károly, Kovács Melinda, Vékás Magdolna, Halas István, Lugosi Lugó László, Haris László, Csíkvári Péter, Csoszó Gabriella, Gõbölyös Luca valamint az Elsõ Alkotócsoport, a Fiatalok Fotómûvészeti Stúdiója, a Magyar Iparmûvészeti Fõiskola fotó-szakos hallgatói, a Nyíregyházi Fotóklub, a Mecseki Fotóklub vagy a Szellemkép Szabadiskola a nemzetközi színvonallal összevethetõ magyar kultúra meghatározó részei. Hogy õket most és a korábbi években itt Pécsett ilyen erõs kisugárzású programban láthatjuk/láthattuk, azt bizonyára a Kortárs magyar fotográfia rendezvénysorozat létrehozóinak, szervezõinek és annak a városnak, szellemiségnek köszönhetjük, amely igényelte, befogadta és segítette megszületését és életbentartását. Nem faggattam ki Harnóczy Örsöt, Cseri Lászlót és az 1958 óta mûködõ Mecseki Fotóklub elnökét, Hámori Gábort, hogy kinek milyen rész jutott a munkában, a támogatásban és a sikerben, de úgy gondolom, hogy Pécs Város Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Mecseki Fotóklub mellett köszönet illeti azokat is, akik jelenlétükkel, szellemiségükkel, melléállásukkal és együttgondolkodásukkal, akár írásukkal vagy kiállítás-megnyitójukkal most, vagy korábban segítettek: Aknai Tamás, Pincehelyi Sándor, Beke László, Bán András, Miltényi Tibor, Pilaszanovich Irén, Horányi Attila, Kincses Károly, Tímár Katalin, György Péter, Keserû Ilona.
A Magyar Fotómûvészek Szövetsége nevében köszönöm a szervezõknek, rendezõknek, közremûködõknek, támogatóknak és a kiállítómûvészeknek, valamint a kiállításokat befogadóknak, hogy európai színvonalú kiállítás-sorozat létrehozásában mûködtek közre. Köszönöm Önöknek, hogy megjelenésükkel, figyelmükkel megtiszteltek.
A Kortárs magyar fotográfia 2001 rendezvénysorozatát megnyitom.

Eifert János fotómûvész,
a Magyar Fotómûvészek Szövetsége elnöke

Pécs, 2001. szeptember 14.



vissza az kiállításhoz


Szellemkép 1999-2008 - Minden jog fenntartva - Készítette: Highlight Design Studio - Szellemkép